Továbbiak
kevesebb

Bevezetés

Júlia Anya és egész Lelki Családunk gyakran tapasztalhatta Isten jóságos és bölcs irányítását. A zsoltárok könyvében olvashatjuk: „Örök érvényű az Úr határozata, nemzedékről nemzedékre száll szívének gondolata“ (Zsolt 33,11). Itt bemutatunk néhány, az isteni Gondviseléstől vezérelt eseményt, amelyek alapító Anyánk és közösségünk életét kísérték.

Isten abban a feladatban van jelen számodra, amelyet most rád bíz. Júlia Anya

1910 – Gyermekkor

Júlia 1910. november 11-én született Geluwe-ben (Brügge-i egyházmegye, Belgium) a család tizedik gyermekeként a tizenegyből. 1914 és 1918 között tombolt az első világháború. 1917-ben a családnak el kell hagynia Geluwe-t és 1920-ban tért ide vissza. Tizennégy éves korától Júlia különböző családoknál dolgozik Belgiumban és Franciaországban.

Neveltetésemet a háború zavarai közt kaptam. Istennek semmire sincs szüksége abból, ami a világnak kell az emberek átformálásához. Isten tudja, mit ad és mit vesz el. Júlia Anya

1925/1926 – Szent Pál

Isten igéjének hallgatása során a szentmise alatt Júliát mélyen megérintették Szent Pál apostol személyisége és tanítása.

„Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen” (2 Tim 4,3). Magával ragadott Szent Pálnak ez a figyelmeztetése. Ez a szöveg olyan volt életem számára, mint az isteni Gondviselés kiáltása. Ez volt az „Ügy“ karizmájának első magva. Júlia Anya

1929 – Odaadás

A Jézus életéről szóló „Királyok királya“ című film mélyen megérintette Júlia Anya lelkét. Ugyanabban az évben kezdődött számára, egy lépcsőn történt baleset után, a szenvedés ideje. Jézus szenvedésének ebben a filmben való megjelenítéséről egy későbbi visszaemlékezésében így ír Júlia:

Abban a pillanatban egészen átadtam magamat Istennek. Júlia Anya

1934 – Szent Szövetség

Jézus Szívének főünnepén egy kegyelmi fény által Júlia mély meglátást kapott a tövissel megkoronázott Úrról. Krisztus hívására határozott igennel válaszolt.

Az igen, amit akkoriban az Úrnak adtam, olyan volt mint egy „Szent Szövetség“ Jézus istenemberi Szívével. Júlia Anya

1938 – Alapítás

Cyrill Hillewaere káplán, lelki vezetője felismerte Júliában Isten működését. Január 18-án ő maga is követte a hívást, hogy önmagát az „Ügy“ számára szentelje. Ezt a napot mint az „Ügy“ alapításának napját tartjuk számon.

1938. január 18-a óta az Úr engem és velem együtt másokat arra hívott meg, hogy az egységet egy családban éljük, az Ő életét és imádságát sajátunkká tegyük, és vele és érte az egységért munkálkodjunk. Júlia Anya

1941 – A jövő Isten kezében

Július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén a Szűzanya oltalmával Júlia elhagyta a szülői házát, hogy belső szabadságban Isten hívását jobban tudja követni.

Szűz Mária segített nekem betölteni az elkövetkező háborús években Isten szent akaratát. A jövőt csak Isten ismerte. Júlia Anya

1947 – Közösségi élet

St. Niklaas-ban és nem sokkal azután Brüsszelben alakult ki az első nővérek közösségi élete Júlia Anyával. 1950-ben a fiatal közösség átvette az üresen álló Villers-Notre-Dame-i (Tournai-i egyházmegye) kolostort. Hamarosan további lakóhelyek létesültek Belgiumban.

Júlia Anya olyan egyszerű és hiteles volt. Mindenkihez olyan közel volt. Szívélyes volt és nyugodt. Vele igazi családi kötelék fűzött össze hamis bizalmaskodás nélkül. Egy nővér visszaemlékezése Júlia Anyáról

1959 – Első egyházi elismerés

A közösség jámbor társulásként (Pia Unio) történt első elismerését a Tournai-i egyházmegye püspökétől, Charles-Marie Himmer püspöktől kapta Vallóniában (Belgium).

Jézus tudja, mennyire vágyom rá, hogy az “Ügy” szilárdan az Egyházban gyökerezzen. Júlia Anya

1964 – Kibontakozás

Innsbruckban (Ausztria) jött létre az „Ügy“ első lakóhelye Belgiumon kívül. Öröm és hívő bizalom, de fáradság és nehézségek is kísérték a közösség további terjedését a különböző országokban.

Úgy van jól, ahogy az Úr rendeli. Úgy érzem, és ebben bízom, hogy az Úr hatalmával tényleg kezébe veszi az „Ügy“ vezetését. Júlia Anya

1970 – További fejlődés

Júlia Anya az „Ügy“ vezetését fiatalabb kezekbe adja. A közösség tagságának újabb formái fejlődnek ki: egyházmegyés papok, családok, özvegyek és egyedülállók is csatlakoznak az „Ügyhöz“.

A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. 1 Kor 12,4-5

1986 – Papi Közösség

Bruno Wechner püspök jóváhagyja az „Ügy“ Papi Közösségét a Feldkirch-i egyházmegyében (Ausztria). Két évvel később Rómában elkezdődik az „Ügy“ saját papképzése.

A Papi- és Nővéri Közösség kölcsönös kiegészítése korunkban lényegileg hozzátartozik az „Ügy“ küldetéséhez. Júlia Anya

1997 – Hazatérés

Augusztus 29-én zárul le Júlia Anya földi és hitbeli zarándokútja, és tér haza a mennyei Atya otthonába. Földi nyughelye a Thalbach kolostorban, Bregenzben (Ausztria) található.

Tetszett Istennek, hogy kiválasszon arra, hogy „Ügyének“ akarata szerinti eszköze legyek. Én magam semmit nem alapítottam. Amióta Jézus Krisztus megalapította az Anyaszentegyházat, mindent megalapított. Csupán olyan emberekre van szüksége, akik ezt az alapítást alaposan megélik. Júlia Anya

1999 – Az Istennek szentelt élet új formája

Az „Ügy“ a megszentelt élet új formájaként 1999. június 11-én kapja meg az egyházi elismerést a római egyházmegyében. A „Vita consecrata“ (1996) írásban olvashatjuk:

Az Egyház örök fiatalsága ma is megmutatkozik: az elmúlt évtizedekben az Istennek szentelt élet új vagy megújított formái jelentek meg.

Könyv Júlia Anya életéről

Azoknak, akik Júlia Anyáról és a „Krisztus Ügye” Lelki Család kezdeti szakaszáról többet szeretnének megtudni, szeretettel ajánljuk a „Szerette az Egyházat“ című könyvet, melyet az alábbi linkre kattintva tudnak megrendelni:
 
 
„Szerette az Egyházat“ Julia Verhaeghe Anya élete és a „Krisztus Ügye“ Lelki Család elindulása, 2010.

2001 – Pápai elismerés

Az „Ügy“ mint az „Istennek szentelt élet családja“ kap pápai elismerést. Szent II. János Pál pápa egy üzenettel fordul az „Ügyhöz“. Joseph Ratzinger bíboros hálaadó szentmisét mutat be a Szent Péter Bazilikában és szentbeszédet mond.

Rómát látom magam előtt. A Szentatyának áldását kell adnia az „Ügy“-re. Úgy gondolom, hogy erre kérhetem Jézust, és törekedhetem rá. Júlia Anya (1939)